A zaklatott sorsú nyugtató
A németországi Szövetségi Gyógyszerügyi és Orvostechnikai Intézet (Bundesinstitut für Arzneimittel und Medizinprodukte, BfArM) a korábban vény nélkül kapható kava-kava-tartalmú készítmények forgalomba hozatali engedélyét azok potenciális hepatotoxicitása miatt 2002-ben visszavonta. Németországhoz hasonlóan Nagy-Britanniában, Franciaországban, Ausztriában, és végül az Európai Unió összes tagállamában betiltották a kava-kava készítményeinek forgalmazását. Az Egyesült Államokban és Ausztráliában forgalmazható, de az alkalmazásához kapcsolódó veszélyekre több esetben figyelmeztettek az illetékes gyógyszerhatóságok.
A németországi gyártók és forgalmazók a visszavonás indokának nem kellő tudományos megalapozottságára hivatkozva bírósághoz fordultak. Bár a jogászok és a BfArM egyetértettek abban, hogy a kava-kava-tartalmú fitofarmakonok előny–kockázati profilja meglehetősen kedvezőtlen, Észak-Rajna-Vesztfáliában a másodfokú bíróság mégis úgy döntött, hogy a gyógyszerhatóság általi visszavonás aránytalanul súlyos döntés volt. A bírósági határozat szerint a visszavonás helyett a forgalomba hozatali engedély módosítása vagy a vénykötelessé tétel lehetett volna a racionális lépés. A bíróság döntése előtt fejet hajtva 2015 májusától vénykötelesen és szigorított alkalmazási előirat kíséretében újból megjelenhet a kava-kava a németországi gyógyszertárakban.
Mire jó a kava-kava?
A kava-kava (Piper methysticum) vagy mámorbors a Csendes-óceáni szigetvilágban több mint 3000 éve ismert. A borsféle növény gyökértörzsének, illetve az abból készült kivonatoknak fontos szerep jutott a vallási ceremóniákon és a gyógyításban egyaránt. Európában anxiolitikus hatása miatt (volt) közkedvelt és gyakran alkalmazott szer a kava-kava. A kavalakton-tartalmú drog stressz és feszültség oldására, álmatlanság kezelésére, illetve a menopauza kellemetlen panaszainak orvoslására alkalmazható.
Májkárosodást okozhat
A British Journal of Clinical Pharmacology című folyóiratban 2007-ben részletes összefoglaló közlemény jelent meg a kava-kava készítményeinek bevonása kapcsán. E szerint világviszonylatban mintegy 100 májkárosodás-esetről igazolták, hogy összefüggésben állt a kava-kava készítmények alkalmazásával, ennyi mellékhatás-jelentés pedig számos korábbi esetben is elegendő volt egy-egy jelentősebb gyógyszer kivonásához.
A BfArM 2002-ben a kava-kava, illetve a kavain-tartalmú készítmények forgalmazását 32 németországi májkárosodás-esetre hivatkozva vonta vissza, amelyek mindegyike összefüggésben állt a mámorbors alkalmazásával, sőt néhány esetben a hepatotoxicitás halálos kimenetelűnek bizonyult. Az értékesítési adatok alapjánez azt jelenti, hogy 60–125 millió adag kava-kava bevételére esik egy jelentett májkárosodásos eset.
Két, viszonylag kisszámú önkéntes (n=7078) bevonásával végzett kontrollos vizsgálat alapján a napi 120–150 mg kava-kava-kivonat szedése egyetlen esetben sem okozott májkárosodást.
A kava-kava készítmények forgalmazásában érintetteken kívül a tudományos körökben is sokan úgy vélték, hogy a forgalmazást betiltó gyógyszerhatósági döntés eltúlzott válaszreakció. Valószínűsíthető, hogy a kava-kava szedésével összefüggésbe hozható májtoxicitás nem kizárólag az anxiolitikus drog alkalmazásának a következménye, hanem az azzal egy időben fogyasztott alkohol, illetve a vele párhuzamosan szedett egyéb gyógyszerek, illetve gyógynövények is szerepet játszhatnak a súlyos, esetenként fatális kimenetelű májkárosodás kialakulásában. Így például a kava-kava orbáncfűvel való együttes alkalmazása a hepatotoxicitás fokozódásához vezethet. A kava-kava enzimgátló tulajdonsága (a citokróm-P450 enzimrendszer CYP2D6 izoenzimét gátolja) az egyidejűleg alkalmazott egyéb gyógyszerek plazmakoncentrációjának emelkedését okozhatja.
Vannak, akik a májkárosodás hátterében az importált drog minőségi hibáját – valamilyen toxikus szennyező vegyület jelenlétét – feltételezik, míg mások szerint a modern kava-kava készítmények előállításánál alkalmazott alkoholos vagy acetonos extrakciós technológiában keresendő az esetleges májkárosodás oka. A csendes-óceáni térség őslakosai ugyanis rendszerint a drog vizes kivonatait használják, látszólag nemkívánatos hatások nélkül. Más vizsgálatok ennek ellentmondva a májfunkció változását igazolták mind szerves, mind vizes kivonatok fogyasztása esetén.
A rendelkezésre álló tudományos eredmények összegzése alapján a kava-kava májtoxicitása nem zárható ki, jóllehet ennek létrejöttében egyéb faktorok is közrejátszhatnak.
Alkalmazási tudnivalók
A németországi gyógyszerhatóság csak szigorú korlátozásokkal engedélyezi ismét a kava-kava – ezentúl vényköteles – készítményeinek alkalmazását. A maximális napi dózist 120 mg kavapironban határozzák meg, egy doboz vényköteles gyógyszer pedig maximum 30 egyszeri dózist tartalmazhat. A kezelés javasolt időtartama egy hónap, maximális hossza két hónap lehet. A kava-kava tartalmú gyógyszereket csak 18 éves kor felett szabad alkalmazni. A gyógyszer-interakciókra tekintettel a növényi anxiolitikum és a CYP2D6 szubsztrátjaiként metabolizálódó hatóanyagok, májtoxikus gyógyszerek, béta-blokkolók és antidepresszívumok egyidejű alkalmazása kerülendő, csakúgy, mint a kezelés alatti alkoholfogyasztás. A kava-kava tartalmú szerekkel végzett terápia során és annak befejezésekor a májenzimszinteket ellenőrizni kell. A kezelés alatt fellépő, májkárosodásra utaló tünetek – így a bőr és a szemek sárgás elszíneződése, rendellenesen sötét vizelet, hasi fájdalom vagy étvágytalanság – esetén azonnal orvoshoz kell fordulni és a terápiát meg kell szakítani.
Rejtőzködnek a gyártók
A kava-kava egykori és potenciális új gyártóinak 2015. április 30-ig kellett a BfArM-et tájékoztatniuk arról, hogy (újra) be akarnak-e lépni termékükkel a piacra. A gyártók azonban nem tolongtak a gyógyszerhatóságnál, amiben az is szerepet játszhat, hogy a termék mellett a kava-kava korábban törölt gyógyszerkönyvi leiratát pótoló – a beszerzett drog analitikai vizsgálatának módszereit is leíró – monográfiát is prezentálniuk kellene.
Mit gondol a gyógynövényszakértő?
|
Dr. Csupor Dezső, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke és a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének adjunktusa szerint várható volt, hogy előbb-utóbb változik a növénnyel kapcsolatos hatósági álláspont. A teljes körű betiltás ugyanakkor indokolt volt, ugyanis a hepatotoxicitás veszélyének tisztázásáig a fogyasztók egészségének védelme ezt követelte. Ma már azonban világos, hogy a kava alkalmazásának kockázata jócskán elmarad sok más, hasonló céllal gyógyszerként forgalomban lévő hatóanyagé mögött. Egymillió napi adag esetén a hepatotoxicitás gyakorisága 1 alatti, míg a leggyakrabban alkalmazott benzodiazepinek esetén ez a szám 0,9–2,12 közötti. Ráadásul ma már azt is tudjuk, hogy milyen esetben fokozott a májkárosodás kockázata, s ezt figyelembe véve a kava alkalmazásának haszon–kockázat aránya kedvező. Mindez persze csak akkor érvényes, ha a felhasznált termék megfelelő minőségű. Jóllehet az interneten könnyedén beszerezhetőek különféle kavatartalmú termékek, ezek egyike sem gyógyszer, s minőségük, biztonságosságuk sem garantált.
(Forrás: Pharmazeutische Zeitung, British Journal of Clinical Pharmacology)
