Remény a mogyoróallegiásoknak

A súlyos földimogyoró-allergia ellenszerét fejlesztették ki ausztrál tudósok. A kutatás az első teszteknél tart.

Különleges probiotikumtörzset fejlesztették ki a melbourne-i Murdoch Gyermekkórház kutatói, mely a kísérletbe bevont hatvan, földimogyoró-allergiás gyerek némelyiknél megszüntette a kóros reakciókat .

A földimogyoró-allergia előfordulása 350 százalékkal növekedett elmúlt húsz évben a nyugatias életstílusú országokban. Egy közelmúltbeli ausztrál kutatás azt találta, hogy az egyéves babák 10 százaléka, az összes gyerek három százaléka allergiás erre az ételre. Az ételallergiák okozta halálesetek közül a legtöbb tragédia a földimogyoró számlájára írható – olvasható az mno.hu-n

(forrás: MNO)

A halolaj felfüggesztheti a kemoterápia hatását

A halolajok és bizonyos halak – például a hering és a makréla – fogyasztása csökkentheti vagy felfüggesztheti a platinatartalmú kemoterápia hatását, ezért a kezelés napján és azt közvetlenül megelőzően fogyasztásuk kerülendő.

A daganatok terápiarezisztenciájával kapcsolatos kutatások azt jelzik, hogy a platinatartalmú citosztatikumok (pl. ciszplatin, karboplatin, oxaliplatin) hatására a mezenchimális őssejtek sejtvédő, úgynevezett platina indukálta zsírsavakat (PIFAs; platinum-induced fatty acids) termelnek. Ilyen például az ómega-3 zsírsavak közé tartozó, négyszeresen telítetlen hexadeka-4,7,10,13-tetraénsav [röviden 16:4(n-3)], ami bizonyos halakban és halolajokban is jelentősebb mennyiségben előfordul, és elősegíti a platina alapú kemoterápiával szembeni rezisztencia kialakulását. A heringet, makrélát, illetve bizonyos halolajokat fogyasztó betegeknél mérhetően megemelkedik a 16:4(n-3) zsírsav szérumszintje, ami – állatkísérletes eredményekből következtetve – csökkentheti a daganatos betegeknél alkalmazott kemoterápia hatásosságát.

Sok daganatos beteg szed ómega-3-készítményeket

A daganatos betegek a gyógyszeres kezelésük mellett – nem ritkán az orvos tájékoztatása nélkül – gyakran szednek ómega-3 zsírsavat tartalmazó étrend-kiegészítőket.  A JAMA Oncology egyik friss közleménye szerint a rákbetegek mintegy 30 százaléka szed rendszeresen különféle étrend-kiegészítőket, és ezen belül mintegy 13 százalék szed  ómega-3 zsírsavakat tartalmazó készítményeket. Egy USA-beli felmérés szerint ennél is többen – nagyjából minden ötödik daganatos beteg – szed valamilyen ómega-3-tartalmú szert.

A halolajkészítmények különböző halfajokból nyert olajok (trigliceridek, zsírsavak) változatos keveréke. A csomagoláson általában csak az össz-ómega-3-zsírsav-tartalmat, vagy a legjobb esetben is csak az eikozapentaénsav- (EPA-) és a dokozahexaénsav- (DHA-) tartalmat tüntetik fel. A kemoterápiában részesülő betegek számára lényeges 16:4(n-3) zsírsavtartalom tehát a forgalomban lévő halolajkészítmények egyikénél sem ismert.

Kis mennyiség is árthat

A Hollandiai Rákkutató Intézet munkatársai 30 egészséges önkéntes részvételével megvizsgálták, hogyan befolyásolja a halolaj ajánlott napi dózisa (10 ml) és ennél nagyobb adagja (50 ml) a 16:4(n-3) zsírsav szérumszintjét. Már 10 ml halolaj elfogyasztása is szignifikánsan megemelte a 16:4(n-3) szérumkoncentrációját, ami nyolc óra elteltével tért vissza az eredeti értékre, míg az 50 ml-es adagok tartósabb emelkedést váltottak ki. Száz gramm hering vagy makréla elfogyasztása szintén jelentős 16:4(n-3)-koncentráció-növekedésben nyilvánult meg. Ezzel szemben a tonhal fogyasztása nem befolyásolta a vizsgált zsírsav vérbeli koncentrációját, és a lazac is csak rövid ideig tartó, kismértékű 16:4(n-3) zsírsavszint-növekedést okozott.

Jelenleg csak egereken végzett kísérletek eredményei alapján alkothatunk képet arról, hogy a halolaj fogyasztása milyen mértékben befolyásolhatja a humán terápiában alkalmazott kemoterápiás szerek hatásosságát. Az állatkísérletek alapján úgy tűnik, hogy az ember esetében már 3 ml halolaj elfogyasztása is elegendő lehet a platinatartalmú gyógyszerek hatásának csökkenéséhez. A halolaj és a platina alapú kemoterápia közötti kölcsönhatás pontosabb megismerése kontrollos klinikai vizsgálatokat tenne szükségessé, amelyek elvégzése etikai akadályokba ütközik, így ezek hiányában a retrospektív vizsgálatok szolgálhatnak némi támponttal.

Mit javasoljunk a betegeknek?

A rendelkezésre álló eredmények alapján a szakértők azt tanácsolják, hogy a platina alapú kemoterápiában részesülő betegek a kezelést megelőző és az azt követő napon tartózkodjanak a halolajok, a hering és a makréla fogyasztásától.

Forrás: Medical Tribune (.de)

A WC-re ültek értük

Egy szokatlan fotósorozattal igyekszik felhívni a figyelmet a gyulladásos bélbetegségekre a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete: ismert embereket ültetett ehhez a vécére. (Fotót „sajnos” nem mellékeltek a hírhez.)

A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség érintetteinek döntő többsége is a fiatal, aktív, munkaképes népességből kerül ki, de gyulladásos bélbetegség (IBD) egyre gyakrabban, az esetek mintegy 15 százalékában jelenik meg már gyermekkorban – emlékeztet közleményében az egyesület. –  Jellemzője a súlyos hasmenés, ami kiváltképp a colitis ulcerosa esetében véres székletet jelent, ugyanis a betegség velejárója a vastagbél fekélyes gyulladása. A következmények: vérszegénység, vashiány, gyengeség, étvágytalanság, súlyosabb esetekben láz, fogyás. A Crohn-betegség viszont nem csak a vastagbelet, hanem a gyomor-bélhuzam egészét képes megbetegíteni, így gyakran keltheti vakbél-gyulladás gyanúját, ha az első tünetek súlyosak. Okozhat a belek között összenövéseket, az összegabalyodott belek falai pedig egymásba szakadhatnak, akár bélelzáródást képezve. A Crohn-betegség tünetei a hasmenés (mely jóval ritkábban véres, mint az előző betegség esetében), hasi fájdalom, láz, gyengeség, étvágytalanság, fogyás.  

Az IBD-re jellemző, hogy panaszos és panaszmentes időszakok váltják egymást. Panaszos periódus idején a betegek életvitele teljesen megváltozik, a toalett-függőség – az átlagoshoz képest akár húszsorosára is nőhet naponta a vécéhasználat gyakorisága ilyenkor – és egyéb jellemzők okán nehezebben jutnak el munkahelyükre, vagy az iskolába, valamint szociális életük is megsínyli ezt az időszakot.

Bár a teljes gyógyulás még nem lehetséges, a betegek elérhetik a tünetmentes állapotot a gasztroenterológus szakemberek illetve az IBD centrumok segítségével. A gondozás testreszabott, konstans terápiát jelent, amihez elengedhetetlen kialakítani egy jó kapcsolatot a beteg és az orvos között, emellett a betegeknek szükségük van a közvetlen környezetük, valamint a társadalom megértésére és támogatására is. A panaszok intim természete miatt ugyanis gyakori az érintetteknél a szégyenérzet, ezért legtöbbször titkolják betegségüket, környezetükben inkább rejtőzködnek, mint segítséget kérnek.

A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete éppen azért indította kampányát, hogy oldja ezt az elszigeteltséget. A fotósorozaton ismert emberek mellett a betegség érintettjei és felnőtt illetve gyerek gasztroenterológus orvosok is szerepelnek. A közleményén idézi dr. Miheller Pált, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Colon szekciójának elnökét, aki azért vállalta a részvételt e sajátos fotózáson, hogy felhívja  a figyelmet: „kis családi, munkahelyi vagy éppen társadalmi segítséggel a gyulladásos bélbetegségben szenvedők is egyenrangú tagjai lehetnek a közösségüknek".

 (forrás: Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete)