Lecserélnék a gyógyszerreklámok szövegét a szakma képviselői

„A kockázatokról és mellékhatásokról…” kezdetű, a gyógyszerreklámokból jól ismert mondatot egy kevésbé riogató üzenetre cserélnék a gyógyszercégeket tömörítő szervezetek. Meggyőződésük ugyanis, hogy a jelenlegi figyelmeztetés nem segíti a betegeket az orvosságok előírásszerű alkalmazásában, viszont negatív előítéleteket köt a gyógyszerekhez.

Magyarországon kívül szinte csak Németországban és Lengyelországban hangzik el a gyógyszerreklámok végén olyan figyelmeztetés, amelyben az orvosság szedésének kockázataira és a lehetséges mellékhatásokra figyelmeztetik a pácienseket. A legtöbb uniós országban inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy alkalmazás előtt kérdezzék meg orvosukat, gyógyszerészüket, illetve figyelmesen olvassák el a betegtájékoztatót.

Ennek az az oka, hogy nincs uniós előírás arra vonatkozóan, milyen figyelmeztető mondatot kell tartalmaznia a gyógyszerreklámoknak, erről minden ország saját hatáskörében dönt. A magyar gyógyszerészeti szakhatóság pedig, még a rendszerváltás környékén, a német jogszabályból vette át a rigorózus figyelmeztetést.

A gyógyszergyárakat tömörítő szövetségek azonban úgy látják: régen megérett a helyzet arra, hogy lecseréljék a jól ismert figyelmeztető szöveget. Mint a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) igazgatója, Ilku Lívia mondja, sokkal fontosabb lenne, hogy a betegek a gyógyszerek biztonságos alkalmazására figyeljenek, arra, hogy hogyan, mikor, mennyi ideig, milyen más készítménnyel alkalmazhatják együtt az adott orvosságot, ehelyett most a legtöbben a lehetséges mellékhatásokat böngészik.

Haiman Éva (forrás:magyaridok.hu)

A legkorosabb medicinák Tiszaújváros környékéről

A tiszaújvárosi Arany Sas Patika a XIII. Országos Patika Nap rendezvénysorozat keretében meghirdetett egy játékot, miszerint keresik a Tiszaújváros és környékén fellelhető, legrégebben gyártott gyógyszert, gyógyszereket. Ezzel a játékkal is arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos félévente/évente felülvizsgálni (vagy még jobb: gyógyszerésszel felülvizsgáltatni) az otthon tárolt gyógyszereket. Nézzük, mik kerültek elő a “ládafiából”!  Tovább>>>

Százhúsz éve használják az orvoslásban az X-sugarat

120 éve születtek az első röntgenfelvételek – emlékeztet a HVG felidézve azt is, hogy több mint 400 röntgenorvosról tudunk, akinek halála a sugárzás okozta bőrráknak tulajdonítható.

 „A röntgensugarak nagy áthatolóképességét kihasználva, már 1896-ban az orvosi gyakorlatban is alkalmazták őket – idézi fel a lap. – A mellkas első, röntgensugaras átvilágítása 1896 körül történt. A röntgensugarakat a gyógyászatban először a tüdőbaj megállapítására alkalmazták. Egy eltört kar csontjait 1896-ban röntgensugarak segítségével illesztették össze.

A röntgensugárzás első áldozata állítólag az amerikai Grubbe volt, akinek egy Crookes- csövet gyártó üzeme volt. Ő 1896 legelején szorult orvosi kezelésre, mert bal kezén a sugárzás következtében kihullt a szőr, a bőre kiszáradt és berepedezett, a körmök elsatnyultak. A sugárzás okozta bőrgyulladás a század első éveiben világszerte az orvosok gyakori betegsége lett, ugyanis ekkoriban még rendszeresen benyúltak (védőkesztyű nélkül) a sugárzás útjába a felvételek készítése során. (Az ólomköpenyt még évtizedeik nem alkalmazták.)

A "röntgenkéz" néven ismert tünet együttesnek gyakran voltak súlyosabb következményei. A bőr alatti erek károsodása és a minduntalan kifekélyesedés miatt gyakran vált szükségessé az ujjak amputálása is. Gyakran alakult ki bőrrák is. A sugárzás által kiváltott bőrrákot Frieben német orvos 1902-ben írta le először. Több mint 400 röntgenorvosról tudunk, akinek halála a sugárzás okozta bőrráknak tulajdonítható. Emlékükre a hamburgi Szent György Kórház parkjában egy emlékművet állítottak fel. Az emlékművön 18 magyar orvos neve is olvasható” – írják a hvg.hu-n.